Aranyhomok Vadásztársaság
Lajosmizse
6050 Lajosmizse Alsólajos 285-2.
19975418-1-03
HÁZI SZABÁLYZAT
Érvényes: 2020. április 06.-tól
Tartalomjegyzék
1. § A házi szabályzat hatálya
2. § A vadászterület határleírása
3. § Az egyesületi életre vonatkozó szabályok
4. § Tagfelvétel
5. § Tagok jogai, kötelezettségei
6. § A vadászat rendje
6.1 Általános szabályok
6.2 Nagyvad vadászat rendje
6.2.1 Általános szabályok
6.2.2 Vaddisznó vadászata
6.2.3 Őz vadászata
6.2.4 Dámvad vadászata
6.2.5 Vadászrész
6.3 Apróvadvadászat
7. § Közösségi munka
8. § Vendéghívás rendje
9. § A Vadásztársaság eszközeinek használata
- 1. § A házi szabályzat hatálya
1.1 A Házi Szabályzat (továbbiakban Szabályzat) területi hatálya a Bács-Kiskun megyei Kormányhivatalnál nyilvántartott 03-601550-302 kódszámú vadászterületre terjed ki. A vadászterület határait rögzítő térkép jelen Szabályzat mellékletét képezi.
1.2 A Szabályzat személyi hatálya a vadásztársaság tagjaira, alkalmazottaira, és vendégvadászaira egyaránt vonatkozik.
1.3 A Szabályzat 2018. március 01.-től lép hatályba és visszavonásig, illetve módosításig érvényes. A Szabályzatot a vadásztársaság elnöksége 100%os szótöbbséggel, illetve a közgyűlésen, a tagság 50+1%-os szótöbbséggel módosíthatja, vagy vonhatja vissza.
1.4 A Házi Szabályzat nem terjed ki minden, a társasági élettel, vadgazdálkodással és vadászattal összefüggő speciális, egyedi esetre, ezért ilyen helyzet esetén, a döntést hozó személyek kötelesek a legnagyobb körültekintéssel, gondossággal eljárni.
- 2. § A vadászterület határleírása
Kiindulási pont a megyehatár, Ladánybene-Lajosmizse közigazgatási határ találkozási pontja. Innen a határ a megyehatár vonalát követi északi irányban, majd a törésvonalon keleti irányba tovább a megyehatáron, majd a törésvonalon dél-keleti irányba a megyehatáron a Kecskemét-Lajosmizse közigazgatási határig, majd dél-nyugatra megtörik, és többször megtörve követi a közigazgatási határt a Kecskemét-Ladánybene közútig. Itt a határ megtörik észak-nyugati irányba és a fenti közút nyomvonalán halad a Ladánybenei közigazgatási határig, ahol észak-kelet irányba megtörik, követi a közigazgatási határ nyomvonalát mintegy 2500 m hosszon, majd észak-nyugati irányban megtörik és követi a fenti határ nyomvonalát a megyehatárig, azaz a kiindulási pontig.
Vadászterület tulajdonosi közösségének nyilvántartási kódszáma: 03-601550
A vadászterület határvonallal körbeírt kiterjedése: 14 497 HA
A vadászatra alkalmas terület becsült kiterjedése: 11 748 HA
- 3. Az egyesületi életre vonatkozó szabályok
3.1 A vadásztársaság tagjai a vadásztársaság közösségi életében tevékenyen, egymást segítő módon, a jó kollektív szellem megőrzésének szem előtt tartásával kötelesek részt venni.
3.2 Az elhangzó kritika minden esetben legyen megalapozott, tárgyszerű és előremutató, a közösség céljait segítő. Nem tűrhető a személyeskedő hangvétel, illetve a közösségi életet bomlasztó magatartás.
- 4. Tagfelvétel
Az Alapszabályban foglaltak betartása mellett, annak kiegészítéseként, a tagfelvétel további szempontjai:
- Tagfelvétel esetén előnyt élvez a lajosmizsei lakos, a vadászterületen lévő földterület tulajdonosa, valamint a vadásztársaság tagjainak egyenes ági hozzátartozói.
- Tagfelvétel esetén a belépési díj a közgyűlés által meghatározott összeg, melynek fizetési határideje a kiértesítést követő 30. nap.
- Az új tagok belépési nyilatkozatukkal egyidejűleg, míg a jelenlegi tagok külön nyilatkozatba foglalják, miszerint jelen Házi Szabályzatot elolvasták, értelmezték, azt magukra nézve kötelező érvényűnek tartják
- A jelöltnek, a tagfelvételt megelőzően, amennyiben a vezetőség nem tekint el tőle, egy évig tagjelölti státuszt kell betöltenie a társaságnál. A tagjelölt kötelességei, beleértve a társadalmi munka kötelezettséget, tagdíj, valamint és egyéb költségek befizetését, megegyeznek a rendes tag kötelezettségeivel. A tagjelöltség ideje alatt azonban szavazati joga a társaság döntéseiben nincs!
A tagjelölt, tagi trófeás vad (kivéve vaddisznó) kilövésére nem jogosult!
- Az éves tagdíj, illetve a belépési díj mértékéről a közgyűlés a tárgyi vadászati év költségvetésének elfogadásakor dönt.
- 5. Tagok jogai, kötelezettségei
A vadásztársaság tagjai az Alapszabályban rögzített kötelezettségeik teljesítésén, valamint jogaik gyakorlásán kívül, éves tevékenységük során messzemenően kötelesek betartani a természetvédelem és a környezetvédelem írott és íratlan szabályait, ezzel is szolgálva a vad élőhelyének természetes fejlődését.
Továbbá a Vadásztársaság tagjai kötelesek betartani a mindenkori Vadászati Törvény, Végrehajtási Rendelet, illetve a Vadászati Hatóság előírásait.
A vadásztársaság tagja köteles a személyi adataiban, a vadászat jogszabályilag előírt személyi és tárgyi feltételeiben bekövetkezett változásokról haladéktalanul a vadásztársaságot értesíteni.
A fizetendő tagdíj éves összegét valamint a belépési díj összegét a Közgyűlés határozza meg. A tagdíjat a tagok évente 2 egyenlő részletben, fél évente előre, legkésőbb az előző félév utolsó napjáig kötelesek megfizetni.
A 2023.01.01.-től felvett új tagok, két évig az egyenes ági rokonuk felvételét sem javasolhatják.
Egyébiránt a Vadásztársaság Alapszabálya pontosan rögzíti jelen pont részleteit (Alapszabály 4.1, 4.2, 4.3, 4.4 pont)
- 6. A vadászat rendje
6.1. Általános szabályok
6.1.1. Érvényes, szabályos vadászatot kizárólag az a tag folytathat, aki a Vadásztársasággal szemben, lejárt esedékességű tartozása NEM áll fent.
6.1.2. Tiltott vadászatnak minősül – kivéve a Vadászati Hatóság engedélyét- a csillagászati napnyugtát követő 1 óra, valamint a csillagászati napkeltét 1 órával megelőző időpont közötti időben folytatott vadászat, kivéve a vaddisznó lesről történő vadászatát, illetve a róka az aranysakál, és a borz vadászatát.
6.1.3. A vaddisznó, a róka, a nyestkutya és a mosómedve, valamint külön hatósági engedéllyel a borz és az aranysakál éjszakai vadászathoz lámpa is használható.
Kizárólag ugyanezen fajok esetében általánosan használhatók az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök. Ez a vadászati hatóság engedélyével lehetséges, amelyet akkor adnak ki, ha az állomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi indok teszi szükségessé. A hivatásos vadász esetében a jogosultnak csak a borz és az aranysakál ilyen eszközökkel történő elejtéséhez kell engedélyt kérnie, sportvadászok esetében az engedély kérés minden fajra érvényes. A vadászatra jogosult a területen vadászókat (vendégvadászokat is) tájékoztatni köteles az engedély meglétéről.
A róka és – külön hatósági engedéllyel – az aranysakál állományszabályozásához elektronikus akusztikai eszköz is használható.
6.1.4. A vadászterületen, a biztonságos vadászat érdekében a vadásznapló (beírókönyv), a jó megközelíthetőség szempontját figyelembe véve, az Elnökség által meghatározott helyen kerül elhelyezésre.
A vadászterületen egyéni vagy társas vadászaton csak olyan társasági tag, hivatásos vadász, vendégvadász vagy bérvadász vehet részt, aki az alábbi kritériumoknak maradéktalanul megfelel:
- egészséges, nem áll alkohol, vagy vadászati képességet hátrányosan befolyásoló gyógyszer hatása alatt
- megfelelő fizikai- és pszichés állapotban van a biztonságos vadászathoz
- érvényes vadászati engedéllyel rendelkezik, magánál tartja személyi igazolványát, vadászjegyét, fegyvertartási engedélyét, valamint nagyvad vadászat esetén, egyéni azonosító jel is van nála
- rendelkezik műszakilag kifogástalan állapotú vadászfegyverrel, a hatósági előírásoknak megfelelő sebkötöző csomaggal, egyéni vadászat esetén kézi lámpával, keresőtávcsővel és vadászkéssel.
- az esetleges, nem az előírásoknak megfelelő vad elejtésének erkölcsi, anyagi, büntetőjogi felelőssége, minden esetben az elejtő vadászt terheli.
6.1.5. A vadászterület biztonsági okokból kilenc körzetre van osztva.
6.1.6. Egyéni vadászatra, csak az egyéni vadászati naplóba (beírókönyv) való beiratkozást követően lehet kimenni. Egyéni vadászat során csak két, egymás mellett lévő körzet vehető egyszerre igénybe. Ebből a szempontból, az 1-es és a 2-es körzet egy körzetként vehető figyelembe.
A beírókönyv vezetésével kapcsolatban az alábbi szabályokat kell betartani.
- A beírókönyvbe csak személyesen lehet beiratkozni és csak közvetlenül a vadászat megkezdése előtt.
- Különleges helyzet, (pl.: országos járvány esetén) a vezetőség elrendelheti, hogy a vadászatra történő bejelentkezés telefonon keresztül történjen, és a hivatásos vadászok vezessék a beíró könyvet.
- Szabálytalan, ha valaki beiratkozik körzetbe, és ezzel egy időben, beírja magát a későbbi les vadászatra is. Ebben az esetben, ha kinn akar maradni les vadászaton, vissza kell menni a beírókönyvhöz, és a les vadászat megkezdését, mint új vadászati tevékenységet, rögzíteni kell.
- Les vadászat esetén a lehető legrövidebb úton kell megközelíteni a lest úgy, hogy mások vadászatát ne zavarjuk meg.
- A beíráskor a vadászat várható befejezését is be kell jegyezni és a bejegyzéseket aláírással hitelesíteni kell.
- Eredményes vadászat esetén az alábbi adatokat kell rögzíteni a beírókönyvben: elejtett vad darabszáma, faja, ivara, felhasználás módja, vadazonosító jel száma.
- Amennyiben a vadászat során bármilyen más vadászati esemény történik, (Pl.: hibázás, sebzés, lövések száma, után keresés, stb.) azt kötelező a vadászat végén bejegyezni.
- Amennyiben a Vadásztársaság tagja fegyvertelen kísérőt visz magával a területre, a kísérő adatait (név, lakcím) is be kell írni a beíró füzetbe.
- A beíró könyv használatának elmulasztása, illetve helytelen használata, a Vadászati rend megsértésének minősül és a mulasztó fegyelmi vétséget követ el.
6.1.7. Társasvadászat (3 fő felett) csak a társas vadászati napló kitöltését követően folytatható. A társas vadászatok vezetése és a társas vadászati napló kitöltése a Vadászmester, vagy az általa, illetve a Társaság elnöke által megbízott, megfelelő végzettséggel rendelkező személy feladata. A társasvadászatok során a vadászati ütemezés szerinti körzetek vehetők igénybe. Ettől a vadászatvezető, indokolt esetben, az Elnök, vagy a Vadászmester hozzájárulásával eltérhet (amennyiben a vadászatvezető nem a Vadászmester)
6.1.8. Azon a területen, ahol társasvadászat folyik, a társasvadászat ideje alatt egyéni vadászat nem folytatható, kivéve a bérvadásztatás.
6.1.9.Vadazonosító jel: átvétele a Vadászmestertől, illetve az általa kijelölt személytől lehetséges.
- Kiadás: A Vadászmester, illetve a hivatásos vadászok feladata. A Vadásztársaság naprakész nyilvántartást vezet a vadazonosító jelek sorszám szerinti átvételéről. A nyilvántartás tartalmazza a vadazonosító jelet átvevő tag olvasható, nyomtatott nagybetűkkel feltüntetett nevét, a felvétel idejét, a felvett vadazonosító jel sorszámát, az átvétel igazolását szolgáló saját kezű aláírást, valamint az esetleges felhasználás vagy visszaadás idejét is.
Különleges helyzet, (Pl.: országos járvány) esetén, a vezetőség elrendelheti, hogy a vadazonosító jeleket nem osztja szét. Ebben az esetben, nagyvad elejtése esetén, a tag köteles a hivatásos vadászt értesíteni, aki kimegy az elejtés helyszínére, és a vadba helyezi az azonosítót.
Nyilvántartás. A kiadást nyilvántartó lapot, a korábban említett tartalommal a Vadásztársaság megőrzi a Vadgazdálkodási Jelentés beadásáig.
- Sérült vagy elveszett vadazonosító jel:
Sérült: vadazonosító jel esetében a Vadásztársaság Ellenőrző Bizottságának tagja(i) jegyzőkönyvet vesznek fel, amiből a Vadászati Hatóságnak 1 példányt megküldenek. Ilyen esetben az azonosító jel sérüléséért felelősségre vonható vadász köteles a Vadászati Hatóság által meghatározott díjat megfizetni.
Elveszett: vadazonosító jel esetében, a sérült vadazonosító jellel azonos eljárás lefolytatásán túl az Ellenőrző Bizottság jelzése alapján a Vadásztársaság megindítja a fegyelmi eljárást a vadazonosító jel elvesztéséért felelős vadásszal szemben, aki köteles a Vadászati Hatóság által meghatározott díjat megfizetni.
- Visszaadás: Az Elnökség által meghatározott rend szerint és határidőig kell leadni!
- A vadazonosító jel leadásáról nyilvántartást kell vezetni, a Vadásztársaság ez alapján tudja teljesíteni a Vadászati Hatóság kilövési határozatát. A vadazonosító jel nem időben történő leadása fegyelmi eljárást, ezzel együtt anyagi felelősséget vonz maga után, különös tekintettel a Vadásztársaságnak ezzel okozott esetleges kár (bírság) esetén, melynek megfizetése ez esetben, 100 %-ban a vadazonosító jel leadási határidejét elmulasztó vadászt terheli.
- Felhasználás: Az átvett vadazonosító jelet nagyvad vadászata során köteles a vadász magánál tartani, valamint vad elejtésekor a helyszínen a vad csánkjába azt a szabályok szerint rögzíteni.
A vadat a zsigerelést követően mihamarabb, zsigerekkel együtt, amennyiben a gyomron és a beleken is van elváltozás, azzal együtt vizsgálatra kell szállítani, vagy a húsvizsgálói képesítéssel rendelkező hivatásos vadász azt a helyszínen elvégzi.
Zsigerelt vad, gépkocsi csomagtartóban, vagy zárt platón szállítható, de mindenképpen úgy, hogy a további szennyeződéstől megóvjuk azt.
Amennyiben a vad az elejtés során olyan roncsolást szenvedett, hogy a hús leadása során a test elkobzásra kerül, a tag, köteles a vadhús értékét a társaság felé, III. osztályú áron megtéríteni.
Vadbegyűjtő helyre leadott vad esetében, az átvevő hivatásos vadászt terheli a vadkísérő jegy nyilvántartási és elszámolási kötelezettség.
6.1.10. Magánszóró létesítése és használata TILOS. E szabály megszegése esetén a Vezetőség, a Fegyelmi Bizottság javaslata alapján, a szabálytalankodót büntetésben részesíti, amely a legsúlyosabb esetben a Vadásztársaságból történő kizárás is lehet.
6.1.11. Indokolt esetben, és indokolt ideig az Elnökség bizonyos területet a vadászat elől elzárt területté nyilváníthat. A lezárt területen semmilyen vadászati tevékenység nem folytatható. A területek lezárásáról a Vezetőség a tagságot a beíró füzetnél ki függesztve, valamint elektronikus levélben értesíti.
6.2. Nagyvad vadászat rendje
6.2.1. Általános szabályok
- Nagyvadra a Vadásztársaság minden tagja vadászhat, ha rendelkezik a vadászat tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az adott vadfaj elejtéséhez szükséges- jogszabályban előírt- vadászfegyverrel, és ha fegyelmi vétség miatt nem lett eltiltva.
- Vadászati módok: les, cserkelés, barkácsolás.
- A cserkelés és a barkácsolás a lesek és a szórók közvetlen környékén csak a napnyugta előtti két órával, illetve a napkelte utáni két órával engedélyezett.
- Hordozható magasles kitelepítését előzetesen a Vadászmesternek be kell jelenteni, és azt engedélyeztetni kell. Leseken csak akkor folytatható les vadászat, ha azok helye a vadászati naplóba történő beírással egyértelműen beazonosítható.
- Egyedi esetekben minden alkalommal a Vadászmester előzetes engedélyével, és ezt követően a beírókönyvben konkrétan megjelölt helyen folytatható vadászat.
- Nagyvadra vadászni vadazonosító jel birtokában lehet, amit a Vadászmestertől, vagy annak megbízottjától lehet átvenni. Vadazonosító jel nélkül nagyvadra vadászni TILOS! (Kivéve a 6.1.8. bekezdés alatt meghatározott eset.)
- A nagyvadat, elejtését követően, HALADÉKTALANUL meg kell jelölni, és a vadazonosítót a csánkba erősíteni. Ezt követően a vadat, a fej levágása nélkül, a legrövidebb úton és időn belül a vadászházhoz kell szállítani, ott a Vadászmesternek, a hivatásos vadásznak, illetve ezek távollétében az Elnökség valamely tagjának bemutatni.
- Az elejtett nagyvad, vadászházhoz történő szállítása, minden esetben az elejtő feladata.
- Az elejtett nagyvad zsigerelése (megvásárlás esetén nyúzása és feldarabolása,) minden esetben az elejtő kötelessége, ezen tevékenységek a hivatásos vadász munkakörébe NEM tartoznak bele. Megbeszélés alapján azonban, (külön díjazás ellenében) a hivatásos vadász elvégezheti ezeket a tevékenységeket.
- Trófeás vad esetén a fejet a hivatásos vadásznak kell leadni, aki gondoskodik a trófea kikészítéséről és bírálatra történő bemutatásáról. A vad felhasználásáról a Vadászmester rendelkezik. Trófeás vad esetén a bírálati díjat az elejtő fizeti.
- Lövést leadni csak minden kétséget kizáróan felismert és elbírált vadra szabad, csak akkor, ha a lövés senki testi épségét és anyagi javait nem veszélyezteti.
- Nagyvadra leadott lövés után – ha az nem marad helyben – az után keresés kötelező, akkor is, ha a sebzésnek egyéb jele nem látható. A lövés tényét a vadászmesternek vagy a hivatásos vadásznak be kell jelenteni. Az után keresésnél kutya használata kötelező, melyről a Vadászmester vagy a hivatásos vadász gondoskodik. Az után keresés költségeit a sebző viseli.
- Vendégvadász csak kísérővel vadászhat.
- A vadászatot a bérvadásztatás eredményessége érdekében az Elnökség meghatározott időre és területre vonatkozóan korlátozhatja, a korlátozásról a beírókönyvben látható a tájékoztatás.
6.2.2 Vaddisznó vadászat
- A malacot vezető koca egész évben kímélendő!
- A vadászati törvény előírása szerint: vaddisznóra vadászni csak a 2500 Joule-nál nagyobb torkolati energiájú, golyós vadászfegyverrel, vagy sörétes puskából kilőhető golyóval (feketelőporos is) illetve vadászíjjal szabad.
- Éjszakai (les) vadászat – ha a látási viszonyok lehetővé teszik – megengedett, de fényszóró csak külön hatósági engedéllyel, vadkárelhárító vadászat alkalmával használható. Éjszakai vadászat alkalmával köteles a vadász keresőtávcsövet és elemlámpát magánál tartani. Ha a leshelyet alkonyat után foglalja el, vagy világosodás előtt elhagyja, köteles a területen való mozgás közben fényjeleket adni, magát kivilágítani.
- A magaslesek közelében csak a kijelölt parkolóhelyen szabad megállni, a magasleseket csak a kijelölt útvonalon szabad megközelíteni, illetve elhagyni. Éjszakai után keresés csak megfelelő lámpa és kutya használatával, hivatásos vadász közreműködésével történhet.
6.2.3 Őzvadászat
- A lőhető darabszámot, ivararányt, minőséget és korösszetételt a vadgazdálkodási terv tartalmazza, melyet a Vadászati Hatóság hagy jóvá.
- A mindenkori elejthető tagi őzbak trófea tömegét az Elnökség határozza meg.
- Őzvadászatra csak 1000 Joule-nál nagyobb torkolati energiájú golyós vadászfegyver (feketelőporos is) és vadászíj használható.
- Őzbakra (tagi bak) tag egyénileg vadászhat a keret mértékéig (1 db/év) további utasításig. Szükség esetén segítséget kérhet a hivatásos vadásztól. Túllövés esetén a trófea súly a Vadásztársaság árlistája alapján 80%-on fizetendő teljes súlyban (10% tolerancia). A bérvadászati keret terhére őzbakot elejteni csak hivatásos vadász kíséretében lehet.
- A tagi bak térítésmentesen ejthető el, a Vadászmester által meghatározott korösszetételben. További igény esetén, a bérvadásztatásra elkülönített keretből, 80 %-os térítés mellett, a vadásztársaság tagjai is lőhetnek további őzbakot.
- Őz tarvadat a tag egyénileg vadászhat, a vadászmester által kijelölt körzetekben.
- Az elejtett őz mindenesetben értékesítésre kerül, abból vadászrészt nem osztunk. Az elejtő megvásárolhatja az általános szabályokban foglaltak szerint.
6.2.4 Dámvadászat
- A lőhető darabszámot, minőséget és korösszetételt a vadgazdálkodási terv tartalmazza, melyet a Vadászati Hatóság hagy jóvá.
- A vadászati törvény szerint: dámra vadászni csak 2500 Joule-nál nagyobb torkolati energiájú golyós vadászfegyverrel, vadászíjjal és feketelőporos golyós fegyverrel szabad.
- Dámbikára, a keret tartamáig, minden, arra jogosult tag, egyénileg is vadászhat, de amennyiben nem a jogosultságának megfelelő bikát ejt el, teljes anyagi felelősség terheli.
- Dámbika elejtésére a tagok minden második vadászidényben jogosultak.
- Dám tar vadra a tag egyénileg vadászhat a vadászmester utasításainak figyelembe vételével. A tag évente 1 db. dám tar vadat ejthet el, kivéve, ha az elnökség vagy a vadászmester másképp rendelkezik.
- Vadhús vásárlás az általános szabályok szerint történhet.
6.2.5 Vadászrész
- Vaddisznó: a 20 kg-nál nem nagyobb zsigerelt súlyú malac az elejtőt illeti.
- Az elejtő az elejtett vadat megvásárolhatja, kivéve, ha az elnökség más rendelkezést hozott.
- A tagokat vadászati idényenként 2x5 kiló kompetencia illeti meg.
- A belsőség, a trófea és a gerezna az elejtőt illeti meg. Vásárlás esetén a fizetendő súly a vad szőrben-bőrben mért súlya.
- A vadkáron lőtt vaddisznó 50% súlya illeti meg az elejtőt. A jog nem ruházható át.
6.3. Apróvadvadászat rendje
6.3.1 Fácán – és nyúlvadászat
- Vadászat módja: társasvadászat
- Gyülekezési hely a társaság Vadászháza
- Vadászat kezdete a vadászati ütemezésben meghatározott napokon reggel 800 óra
- A vadászrészt minden esetben a vadászatvezető állapítja meg.
6.3.2 Vízi vad vadászat
- A Vadászati Törvény előírásainak megfelelően
6.3.3 Kártevők apasztása
- A terület apróvadas jellegéből adódóan fokozott jelentősége van a szárnyas és szőrmés kártevők apasztásának. Ebből következően a Vadásztársaság minden tagja köteles a kártevőket apasztani.
7 Közösségi munka
Az Alapszabályból adódóan a tagoknak a társaság vagyoni helyzetét gyarapítani kell. Ennek egyik formája a közösségi munka. A közösségi munka szervezését és a jelenléti ív vezetését a Természetvédelmi –Oktatási és Propagandafelelős tartja nyilván. Az elnökség tagjai az egész évben végzett térítésmentes munkájának elismeréséül nem kötelesek a társadalmi munkán részt venni.
A Vadásztársaság minden rendes tagjának, évente 4 nap kötelező jellegű, mely elsősorban szervezett közösségi munkanapokon, vagy az Elnökség által kiadott feladatok esetén egyéni munkavégzéssel is teljesíthető (pl. gépi munka, itatás…, stb.) . A társadalmi munka megváltásának díja naponként, (a Közgyűlés által is elfogadottan) 20.000 Ft.
A közösségi munka napjai részben – maximum 2 nap – a Környezetvédelmi Felelősnek bemutatott dúvadjellel teljesíthetők. A tollas kártevő esetén: 15 db/nap, szőrmés kártevő esetén: 5 db/nap.
Az Elnökség adhat felmentést a munkavégzés alól, amiről a Közgyűlést tájékoztatni köteles.
Aki kiemelkedő, vagy nagyobb értékű közösségi munkát végez, jutalmazható, minden esetben az Elnökség egyedi javaslata, határozata alapján.
8 Vendéghívás rendje
Vendéget a tag les vadászatra 5 alkalommal hívhat vadászati idényenként, kivétel a vadkár elhárítása ahová korlátlan a hívás lehetősége, de alkalmanként egy fő. Ezt meghaladóan les vadászatra 5000 Ft/alkalom árban a tag előre vásárolhat vendégjegyet, amely a vadászati év végéig felhasználható.
Vendégvadász a vadásztársaság területén önálló vadászatot nem folytathat, kíséretéről, illetve felügyeletéről a Vadászmester vagy a vendéglátó köteles minden esetben gondoskodni.
A vendégvadász magatartásáért, vadászati tevékenységéért a meghívó felelős.
Az a személy, aki a Vadásztársaságból tartozás fennállása mellett lép ki, a tartozás fennállásáig vendégként nem hívható meg.
Nagyvad vadászat esetén a tag vendégével meglövetheti mindazt a vadat, amelynek elejtésére neki is joga van, feltéve, hogy a vendég rendelkezik a vadászat tárgyi, és személyi feltételeivel, és az adott vadfaj elejtésére alkalmas, jogszabályban meghatározott vadászfegyverrel.
Apróvad vadászatra minden tag egy évben három alkalommal fogadhat vendéget, amely alkalmakból két alkalom fácán, egy alkalom nyúl vadászat lehet. Vízi vad vadászatra, dúvad vadászatra, és egyéb, nem említett esetekben a vendéghívás korlátozás alá nem esik és díjtalan.
A vendéghívás haszonszerzést, célját, a meghívó számára nem szolgálhatja, a vadászati lehetőség harmadik személynek ellenszolgáltatásért cserébe át nem adható. Ezen szabály megszegése szankciót von maga után.
9 § A Vadásztársaság eszközeinek használata
A vadászházat a Vadásztársaság tagjai térítésmentesen és a meghívott vendégek térítésmentesen használhatják. A jog nem átruházható. Egyedi esetekben az Elnökség dönt. A vadászház vagy vendégszoba egyéb esetekben térítés ellenében kiadható, amit az Elnök engedélyez, a térítési díjat pedig az Elnökség határozza meg.
A szolgálati jármű vadászatra történő igénybevételének díját az elnökség állapítja meg.
A társaság tulajdonát képező egyéb eszközök a társaság tevékenységét szolgálják. Azokat saját célra, térítésmentesen még a tagok sem használhatják. Az eszközök bérbeadásának lehetőségét, és feltételeit minden esetben az Elnökség határozza meg, és a Vadászmester koordinálja.
Lajosmizse, 2021.10.05.
..…………………………………….. ………………………………….
Vakulya Ottó Elnök Nagy Sándor Titkár
…………………………………….. ………………………………….
Sax Csaba Gazdasági Felelős Kemenczei Ferenc Vadászmester
…………………………………….. …………………………………
Tóth György Természetvédelmi Felelős Várszegi Ferenc Ell. Biz. Elnöke