Eseménynaptár

Alapszabály

Az Aranyhomok Vadásztársaságot a Kecskeméti Törvényszék Pk. 60.181/1989 számon tartja nyilván.

A Vadásztársaság jelen alapszabályhoz mellékletként, külön íven csatolt tagjegyzék szerinti tagjai úgy határoztak, hogy az Alapszabályt- figyelemmel a tisztségviselők személyében beállt változásokra és a 2018.04.14. napján megtartott közgyűlésen elfogadott (az alapszabályban vastag dőlt betűvel szedett) módosításokra - egységes szerkezetbe foglalják. A jövőre nézve az Alapszabály rendelkezései tekintetében a következő egységes szerkezetbe foglalt, alábbi Alapszabályban írt rendelkezéseket határozzák meg.

 

 

ARANYHOMOK VADÁSZTÁRSASÁG

- módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt -

Alapszabálya

 

 

I.

A Vadásztársaság neve, székhelye és jogállása

 

1.1.    A Vadásztársaság neve: Aranyhomok Vadásztársaság ( Rövidített neve: Aranyhomok Vt)

1.2.    A Vadásztársaság székhelye: 6050 Lajosmizse, Alsólajos 285-2.

1.3.    A Vadásztársaság levelezési címe: 6050Laosmizse, Pf.42.

1.4.    A Vadásztársaság adószáma: 19975418-2-03

1.5.    A Vadásztársaság statisztikai számjele: 19975418-0170-529-03

1.6.    A Vadásztársaság számlaszáma: OTP Banknál vezetett 11732167-20072241

1.7.    A Vadásztársaság honlapja: www.aranyhomokvt.hu

1.8.   A vadásztársaság e-mail címe: info@aranyhomokvt.hu

1.7.    A Vadásztársaság területi hatókörrel rendelkező civil szervezet, amely határozatlan időre jött létre.

1.8.    A Vadásztársaság a tagoknak a vadásztársaság létesítésére irányuló akarata szerinti közös, tartós, jelen Alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba való jogerős felvételével szerezte meg.. Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.

1.9..A Vadásztársaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el. A vadásztársaság nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de a Vadásztársaság cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A vagyonát céljának megfelelően használhatja, nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

II.

A Vadásztársaság célja, feladata

 

2.1.    A Vadásztársaság célja: A vadásztársaság célja, hogy az egyesületekre és a vadásztársaságokra, a vadgazdálkodásra és a vadászatra, a fegyver-és a lőszer tartására, valamint használatára vonatkozó jogszabályok és szabályzatok megtartásával megtartatásával, a társadalom érdekeivel-különösen a helyi erdő-és mezőgazdasági érdekekkel- összhangban;továbbá a környezet –és természetvédelmi előírásokra figyelemmel, szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással, a legcélszerűbb együttműködési formák kialakításával és példás egyesületi élettel tagjai részére kulturált sportvadászati lehetőséget biztosítson.

 

2.3.    A Vadásztársaság alaptevékenysége:

 

- egyéb sporttevékenység (pl. bérvadásztatás) (TEÁOR 9319’08)

- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR 0170’08)

- gabonaféle termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 0111’08)

- egyéb nem évelő növény termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 0119’08)

- állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 0162 ’08)

- hús-, húskészítmény nagykereskedelme (TEÁOR 4632'08)

- hús-, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 4722'08)

 

2.4. A vadásztársaság feladata:

 

-  a vadgazdálkodást és a vadászatot a mező-és erdőgazdálkodás érdekeivel, valamint a környezet-és természetvédelemmel összhangban gyakorolni, tagjai részére sportvadászati lehetőséget biztosítani

-  a vad életmódja folytán keletkezett károk megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket (a vad elriasztása stb..) megtenni

-  érvényesíteni, hogy tagjai a vadgazdálkodásról szóló jogszabályokban, a vadásztársaság alapszabályában foglaltakat megtartsák és tevékenységükkel segítsék a vadásztársaság előtt álló feladatok megvalósítását

-  a vadászat, a vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a vadászati kultúra ápolását elsegíteni

-  a jogszabály által ellenőrzési joggal felruházott szervek ellenőrzését elősegíteni

-  tagjai egyesületi életre nevelését előmozdítani

 

III.

A Vadásztársaság tagsága

 

3.1.    A vadásztársaságnak:

- rendes

- tiszteletbeli tagjai vannak.

 

3.2. A Vadásztársaság rendes tagjai lehetnek azok a 18. évet betöltött természetes személyek, akik a vadászat gyakorlására a jogszabályokban, az Alapszabályban előírt feltételeknek megfelelnek és akiket a Vadásztársaság Közgyűlése rendes tagnak felvett valamint a belépési díjat megfizették.

A közgyűlés tiszteletbeli taggá nyilváníthatja azt az egyesületi tagot, aki arra vadászati múltja alapján érdemes és alkalmas arra, hogy a vadásztársaság célját hatékonyan elősegítse.

 

A Vadásztársaságnak nem lehet tagja az, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott addig, amíg a büntetett élethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. A vadásztársaság taglétszámát a jelentkezők és a lehetőségek összhangját megteremtve a jogszabály előírásainak, a vadászterület nagyságának és vadeltartó képességnek, valamint a vadásztársaság előtt álló feladatoknak a figyelembe vételével állapítja meg a közgyűlés.

3.3.    A rendes tagként felvételét kérő személy felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A felvételt kérő felvételének kérdésében a felvételt kérő által benyújtott tagfelvételi kérelem alapján, a kérelem benyújtását követően tartott Közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerű többségével, nyílt szavazáson hozott határozatával dönt.

A felvételt kérőnek írásbeli kérelmében (belépési nyilatkozat) nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy a Vadásztársaság létesítő okiratát ismeri és a Vadásztársaság Alapszabályát, céljait, kötelezőnek fogadja el és vele szemben a fentebb meghatározott kizárási ok nem áll fent

A Vadásztársaságba rendes tagjának jelentkezőkről a titkár nyilvántartást vezet. A tagsági jogviszony a rendes tagok esetében a tagfelvételi kérelem közgyűlési határozattal történő elfogadásával és a belépési díj határidőre történő befizetésével jön létre. A befizetési határidő elmulasztása jogvesztő hatállyal bír. A határozatot a tagfelvételt kérő részére a határozathozatalt követően 15 napon belül köteles igazolható módon a titkár megküldeni.

Az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés minden év első ülésén, a jelen lévő rendes tagjainak egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazás útján dönt a tiszteletbeli tagságról. A tiszteletbeli tagság akkor jön létre, amikor a tiszteletbeli tag az elfogadó nyilatkozatot aláírja.

 

3.4.    A vadásztársasági tagság megszűnik:

-      a tag kilépésével;

-      a tagsági jogviszony Vadásztársaság általi felmondásával;

-      a tag kizárásával

-      törléssel

-      a természetes személy tag halálával,

-      a Vadásztársaság jogutód nélkül megszűnésével.

 

3.5.    Kilépési szándékát a tag - indokolási kötelezettség nélkül - írásbeli nyilatkozatával bármikor bejelentheti az Elnökséghez. A nyilatkozatban meg kell jelölnie a jövőbeni kilépés napját. Ennek hiányában kilépési nyilatkozata az Elnökséghez való megérkezése napján válik hatályossá.

 

3.6.    A Közgyűlés a Vadásztársaság tagjának tagsági jogviszonyát írásban – 30 napos felmondási idővel – felmondhatja, ha megállapítást nyer, hogy a tag már nem felel meg az Alapszabály 3.2. pontjában foglalt feltételeknek és a büntetlen előélet kritériumának. A 30 napos felmondási idő az írásbeli felmondás címzett általi átvételét követő naptól (kézbesítés) kezdődik.

 

3.7. Az elnökség törli a tagsági nyilvántartásból azt a tagot, aki meghalt, fizetési kötelezettségét az elnök írásbeli felszólítása ellenére a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül nem teljesíti, ismeretlen helyen tartózkodik, és / vagy az elnökség egy évig nem tud vele kapcsolatot teremteni.

A törlésről az elnökség határozatot hoz, amelyről az elnök tájékoztatja a tagot, a közgyűlést, és a tagnyilvántartásból törli a tagot. Törlés esetén a törölt tag tagsági viszonya az elnökségi határozat meghozatalának napjával szűnik meg. A törlést elrendelő elnökségi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

3.8.       A fegyelmi eljárás elrendelésére a fegyelmi bizottság elnöke jogosult. A fegyelmi bizottság elnöke bármely tag részéről, bármely másik taggal szemben kezdeményezett fegyelmi ügyben 30 napon belül dönt az eljárás elrendeléséről, vagy megtagadásáról.

3.8.1. A fegyelmi eljárás elrendelése esetén a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi bizottság ülése előtt legalább 15 nappal köteles igazolható módon értesíteni a fegyelmi eljárás kezdeményezésével érintett tagot a vele szemben indított eljárás megindításáról, a feltételezett fegyelmi vétségről és a fegyelmi tárgyalás időpontjáról. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi eljárás kezdeményezésének okát és az ezt megalapozó bizonyítékokat, egyúttal fel kell hívni az érintett tagot, hogy mindezekre a fegyelmi tárgyalás időpontjáig írásban észrevételt tehet, bizonyítékait becsatolhatja, illetőleg a fegyelmi tárgyaláson védekezését szóban is előterjesztheti. A figyelmeztetésnek ki kell térnie arra is, hogy az eljárás alá vont tag nyilatkozatának elmaradása vagy a fegyelmi tárgyalásról történő távolmaradása nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának.

3.8.2. A fegyelmi bizottság elnökével szemben kezdeményezett fegyelmi eljárás esetén a közgyűlés dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről vagy megtagadásáról. A fegyelmi eljárást elrendelő határozatában a közgyűlés a fegyelmi eljárás elrendeléséről, a feltételezett fegyelmi vétségről, írásban igazolható módon értesíti az eljárás alá vont fegyelmi bizottság elnökét.

3.8.2. A fegyelmi eljárás elrendelésének megtagadásáról szóló döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye.

3.8.3. A fegyelmi eljárás alatt álló tag tagsági jogait a fegyelmi eljárás időtartamára, legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig, a fegyelmi bizottság elnöke felfüggesztheti.

3.8.4. A fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 60 napon belül a fegyelmi bizottság elnöke összehívja a fegyelmi bizottságot és a jelentését előterjeszti a vadásztársaság elnökének, amelyben rögzíti a tényállást, a bizonyítékokat, az eljárás alá vont tag, valamint más érintettek nyilatkozatait, továbbá az eljárás megszüntetésére – bizonyítottság, vagy fegyelmi vétség hiányában – vagy a fegyelmi büntetés kiszabására és mértékére vonatkozó javaslatát. Az Elnök a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közgyűlést köteles összehívni, amennyiben a megadott határidőn belül az elnök nem tesz eleget a közgyűlés összehívásának, úgy a fegyelmi bizottság elnöke jogosult a közgyűlést összehívni.

A fegyelmi bizottság elnökének jelentése, és az eljárás alá vont tag meghallgatása alapján a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazáson hozott határozatával dönt az eljárás megszüntetéséről – bizonyítottság, vagy fegyelmi vétség hiányában – vagy a fegyelmi vétség megállapításáról és egyben a fegyelmi büntetés kiszabásáról és mértékéről. A közgyűlés írásbeli, indokolt határozatát az érintett taggal írásban igazolható módon 15 napon belül közölni kell. A határozatnak a rendelkezésen túl tartalmaznia kell annak indokolását (amelyben fel kell tüntetni a döntés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat), illetőleg a figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy az érintett tagnak fellebbezési joga nincsen.

3.8.5. Fegyelmi vétségnek minősül, ha a társaság tagja megsérti a vadászatra és a vadgazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályi, alapszabályi vagy közgyűlési rendelkezést, valamint a tisztségviselő hatáskörében kiadott rendelkezését, így különösen a vadászat rendjére, a vadászati idényekre, a vadászati módokra, a vadászfegyver        tartására, használatára vonatkozó előírásokat, a vad elejtésére, megjelölésére,       nyilvántartására, szállítására, kezelésére vonatkozó szabályokat. Fegyelmi vétségnek minősül, aki magatartásával szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal a vadásztársaságnak kárt okoz, a vadásztársaság jó hírnevét rontja, a tagok között ellentéteteket szít, a társaság összetartozását megbontja.

Fegyelmi vétséget követ el továbbá az, aki:

   a.)aki jogszabályt, a Vadásztársaság Alapszabályát vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti;

   b.)akinek tevékenysége, magatartása ellentétes vagy összeegyeztethetetlen a Vadásztársaság céljaival, vagy

   c.)ha a tag – neki felróható módon –a Vadásztársaság érdekét egyéb módon súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy

   d.)a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek– az Alapszabályban meghatározott időtartam alatt – felszólítás ellenére sem tesz eleget; illetőleg

   e.)sérti a Vadásztársaság jó hírnevét;

   f.)aki a választással elnyert megbízásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja;

   g.)Vadásztársaság gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el;

h.)a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, annak képviselőjét szándékosan megtéveszti, a vizsgálathoz szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, meghamisítja vagy megsérti.

 

3.8.6.    Fegyelmi büntetések:

               a./   figyelmeztetés

               b./  nagyvad és/vagy apróvad vadászattól eltiltás

               c./   eltiltás a vadászattól 3-36 hónapig

               d./   kizárás

3.8.7.    Elévül a fegyelmi vétség, az elkövetéstől számított 2 éven túl, a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult tudomására jutástól számított 6 hónap után, továbbá ha a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 12 hónapon belül az ügyben nem születik fegyelmi határozat.

3.8.8.   A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg.

3.9.       A fizetendő tagdíj éves összegét valamint a belépési díj összegét a Közgyűlés határozza meg. 3.10.         A tagsági viszony megszűnése miatt a már megfizetett tagdíjat a Vadásztársaság nem fizeti vissza.

3.11.     A Vadásztársaság titkára köteles a vadásztársasági tagokról, azok nevének és lakcímének feltüntetésével naprakész nyilvántartást, azaz tagjegyzéket vezetni. A tagokról vezetett tagnyilvántartás személyi adatai nem nyilvánosak. A hatályos tagjegyzék a jelen Alapszabály melléklete.

IV.

Tagsági jogok és kötelezettségek

 

4.1.    A Vadásztársaság rendes tagjának jogai:

-  a vadásztársaság vadászterületén a vadászatra vonatkozó jogszabályi előírások, jelen Alapszabály, a vadásztársaság szervei által hozott határozatok, a tisztségviselők utasításainak betartásával vadászni, a társaság eszközeit, vagyontárgyait a belső szabályok szerint használni

-  a Vadásztársaság tevékenységében és rendezvényein részt venni,

- a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,

-  választható tisztségekre és tisztségviselőket választhat,

-  a vadásztársaság irataiba betekinthet,

-a vadásztársaság szervei által hozott határozatokban meghatározott vadászrészre (kompetenciára) jogosult

 

4.2. A Vadásztársaság rendes tagjának kötelessége:

-  a vadásztársaság szervezeti életében a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni

-  az egyesület szervei által hozott határozatok, a tisztségviselők utasításainak betartására, valamint a közgyűlés és az elnökség által meghatározott vadgazdálkodási feladatok megvalósításában, valamint a közös munkában részt venni,

-  a közgyűlés által megállapított belépési díjat és a tagdíjat az esedékességkor megfizetni.

-  vadászaton úgy megjelenni és viselkedni, hogy méltó legyen a vadásztársasághoz, és általában a magyar vadászati kultúra hagyományaihoz.

- nem veszélyeztetheti a vadásztársaság céljának megvalósítását és a vadásztársaság tevékenységét.

- köteles a lakcímét, kifejezetten a kézbesítés céljára megadott e-mail címét és annak minden változását 30 napon belül bejelenteni.

- a közösségi munka elvégzése, ennek elmulasztása esetén pénzbéli megváltása.

 

4.3. A Vadásztársaság tiszteletbeli tagjának jogai:

 - a vadásztársaság vadászterületén a vadászatra vonatkozó jogszabályi előírások, jelen alapszabály, a vadásztársaság szervei által hozott határozatok, a tisztségviselők utasításainak betartásával vadászni, a társaság eszközeit, vagyontárgyait a belső szabályok szerint használni

- a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségviselővé nem választható

- a vadásztársaság szervei által hozott határozatokban meghatározott (kompetenciára) vadászrészre jogosult

 

4.4. A Vadásztársaság tiszteletbeli tagjának kötelezettségei:

- Tagdíjat nem kell fizetnie

- a kötelező munkavégzésen valamint vadkárelhárító vadászaton a rendes tagokhoz hasonlóan, köteles megjelenni.

4.5.  A tag tagsági jogait kizárólag személyesen gyakorolhatja kötelezettségeit kizárólag személyesen teljesítheti.

4.6.A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek.

 

V.

A Vadásztársaság szervezete

5.1.    A Vadásztársaság legfőbb, döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége.

VI.

A Közgyűlés

6.1.    A Vadásztársaság legfőbb, döntéshozó szerve a Közgyűlés (tagok összessége), amely ülés tartásával – személyes részvétellel - hozza meg döntéseit, az ülés tartása nélküli döntéshozatal (pl. elektronikus hírközlő eszközök igénybevétele) kizárt. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

Az Elnök a Közgyűlést köteles - a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül - összehívni az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján, az ellenőrző bizottság elnökének indítványára, a fegyelmi bizottság elnökének indítványára fegyelmi ügy elbírálása miatt, továbbá ha a tagok legalább 1/3-a - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri, valamint ha azt a bíróság írásban elrendeli.

Az Elnök köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a Vadásztársaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; vagy a Vadásztársaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy a Vadásztársaság céljainak elérése veszélybe kerül. Az így összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Vadásztársaság megszüntetéséről dönteni.

6.2.    A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

6.3.    A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a)   az Alapszabály megállapítása, módosítása;

b)    a tagfelvétel, a taglétszám megállapítása

c)   vadásztársaság bérleti idejére szóló, valamint az éves vadgazdálkodási tervek megállapítása;

d)   állásfoglalás a haszonbérleti szerződés megkötésének, valamint felmondásának az elfogadásáról, illetve jogorvoslat benyújtásáról,

e)   a vadásztársaság gazdálkodását jelentősen érintő szerződések megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb beruházásoknak a jóváhagyása bruttó egymillió forint értékhatár felett;

f)    a Vadásztársaság megszűnésének, más vadásztársasággal való egyesülésének vagy szétválásának elhatározása;

g)   az Elnökség tagjai, a fegyelmi bizottság és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása;

h)   az éves költségvetés elfogadása

i)     az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek a Vadásztársaság vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása

j)     az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Vadásztársaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

k)   a jelenlegi és korábbi vadásztársasági tagok, az elnökségi tagok vagy más vadásztársasági szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

l)     a végelszámoló kijelölése;

m) a belépési díj és a tagdíj, pártoló tagdíj, mértékének meghatározása és a fizetési feltételeinek megállapítása; a kötelező közösségi munka pénzbeli megváltásának, továbbá az ezzel kapcsolatos kedvezményeknek a megállapítása;

n)   a vadásztársaság tagjainak közösségi munkára való kötelezése

  • o)   a vendéghívás lehetőségének és rendjének megállapítása

p)   a vadászrész (kompetenciára) juttatás elveinek meghatározása

 

6.4.    A Közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi tagnyilvántartásban szereplő tag előzetes írásbeli értesítésével, meghívó küldésével. A meghívónak tartalmaznia kell a Vadásztársaság nevét, székhelyét, a Közgyűlés idejének és helyének pontos megjelölését és az ülés napirendjét. Az összehívás akkor minősül szabályszerűnek, ha a tagok az ülés helyéről és pontos időpontjáról legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően, igazolható módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról, napirendi pontjairól leírást kapnak. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

6.5. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül:

- közgyűlési meghívó személyes kézbesítése útján (átvételi igazolással),

- tértivevényes küldeményként postai úton történő kézbesítéssel vagy

- a tagnak az általa kifejezetten a kézbesítés céljára megadott elektronikus (e-mail) levelezési címére történő elküldése.

Amennyiben a tag által megadott e-mail címről hibaüzenet érkezik a kézbesítéssel kapcsolatosan vissza úgy a tagnak személyes kézbesítése útján vagy tértivevényes küldeményként postai úton történő kézbesítéssel kell a meghívót kézbesíteni.

6.6.    A Közgyűlést a Vadásztársaság Elnöke - akadályoztatása esetén - a Vadásztársaság titkára vezeti. A Közgyűlés a jegyzőkönyv-vezetőt, 2 hitelesítőt, 3 szavazatszámlálót a jelenlevők egyszerű szótöbbséggel választják meg.

6.7.    A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult (50%+1 fő) részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni. Ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, ismételt közgyűlést kell tartani, mely a határozatképtelen közgyűlést követő legalább 15 perccel későbbi időpontra, az eredetivel azonos napirenddel hívható össze és amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A meghívónak tartalmaznia kell a megismételt közgyűlés időpontját, valamint azt a figyelmeztetést is, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

6.8.    A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy,

a)  aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy a Vadásztársaság terhére bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt;

b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)  akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Vadásztársaságnak nem tagja;

e)  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

f)   aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6.9.    Ha törvény, illetve az Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, általában a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével ( jelenlévő szavazásra jogosult tagok több mint felével), vagyis egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet.

6.10. A határozathozatalnál a jelen levő szavazatra jogosult tagok 3/4-es szótöbbsége szükséges

  • az Alapszabály módosításához;
  •  az éves beszámoló elfogadásához.

A határozathozatalnál a jelen levő szavazatra jogosult tagok 2/3-os szótöbbsége szükséges

  • elnökség tagjainak (vezetők tisztségviselők) és ellenőrző bizottság és fegyelmi bizottság tagjainak megválasztásához

A határozathozatalnál a szavazati joggal rendelkező (valamennyi) tagok 3/4-es szótöbbsége szükséges

  • a Vadásztársaság céljának módosításához;
  • a Vadásztársaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntés meghozatalához.

6.11.  Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, amennyiben a megismételt szavazás is sikertelen, úgy az indítványt, határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni, de annak nincs akadálya, hogy egy későbbi Közgyűlésen újra napirendre kerüljön.

6.12.  A Közgyűlés határozatait az érintettekkel, ha az érintett nincs jelen a Közgyűlésen - a határozat meghozatalát követő 15 napon belül – írásban, igazolható módon közli a Titkár.

6.13.  A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, idejét, a Közgyűlés ülésén megjelent tagok létszámát, a határozatképesség tényét, a végleges napirendet, a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, a hozott határozatokat szó szerint - beleértve a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is - és a szavazás eredményére vonatkozóan szavazásra jogosultak, a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (és ha lehetséges személyét is). Egyhangú szavazás esetén a támogatók, ellenzők és tartózkodók személyét nem kell a jegyzőkönyvben feltüntetni. A jegyzőkönyvhöz a jelenléti ív egy eredeti példányát mellékelni kell. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és 2 jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

 

VII.

Az Elnökség

7.1.    A Vadásztársaság ügyvezetését az 5 tagú Elnökség (Elnök, Titkár, Gazdasági felelős, Vadászmester, Természetvédelmi felelős-továbbiakban elnökségi tagok) látja el, amelynek tagjait a Közgyűlés titkos szavazással, a jelen lévő szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével, 5 év időtartamra választja meg a Vadásztársaság rendes tagjai közül. Az Elnök, Titkár, Gazdasági felelős, Vadászmester, Természetvédelmi felelős a funkcióra történő megválasztásukkal és a megválasztás elfogadásával az Elnökség tagjává – vezető tisztségviselővé - válnak.  Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el, őket e tevékenységükért díjazás nem illeti meg. A tisztségük ellátása során felmerült költségeket a Vadásztársaság megtéríti. Az elnökségi tagok kötelesek előzetesen egyeztetni a Vadásztársaság elnökével a felmerülő költségek jogcímét és várható összegét. Ha és amennyiben az előzetes egyeztetés bármely okból akadályba ütközne, az elnökségi tag utólag köteles igazolni a felmerült költségek jogszerűségét. A költségek megelőlegezésekor a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelően kiadási pénztárbizonylat kiállítása szükséges, amelyhez a későbbiekben az eredeti számlákat, egyéb – a költségeket igazoló – okiratokat csatolni kell. Az igénybevett költségtérítés felhasználásának jogszerűségéről az Elnökség utólagosan dönt. A költségtérítés felhasználása jogszerűségének megállapításához az Elnökség egyhangú döntése szükséges. A jogosulatlanul igénybevett költségtérítést az elnökségi tag köteles visszafizetni. A felmerült és teljesített kiadásokat a számviteli törvény szabályai szerint kell lekönyvelni és nyilvántartani.

 

7.2.    Az Elnökség tagja csak olyan személy lehet, akivel szemben a hatályos jogszabályokban, illetőleg az Alapszabályban foglalt kizáró feltételek nem állnak fent.

Az Elnökség tagja (vezető tisztségviselő) az a nagykorú természetes személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Az Elnökség tagjait a Vadásztársaság rendes tagjai közül kell választani. A jelen Alapszabály kizárja a Vadásztársaság tagjain kívüli személyek elnökségi taggá való megválasztását.

 

Nem lehet a Vadásztársaság Elnökségének tagja (vezető tisztségviselő)

  1. az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
  2. az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig az, akit e foglalkozástól, a vezető tisztségviselői tevékenységtől jogerősen eltiltottak;
  3. az, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet;
  4. Az Elnökség tagjai kötelesek a megbízásukkor nyilatkozni arról, hogy nem állnak fenn velük szemben az előzőekben felsorolt kizáró okok.

 

7.3.    Az elnökségi tagsági jogviszony megszűnik:

a)  5 éves határozott idejű megbízás időtartamának lejártával;

b)  az elnökségi tag halálával;

c)  a tag cselekvőképességének e tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával és ez által a jogviszony megszűnésének kimondásával, amelyhez a többi elnökségi tag egybehangzó szavazata szükséges;

d)  a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével és ez által a jogviszony megszűnésének kimondásával, amelyhez a többi elnökségi tag egybehangzó szavazata szükséges;

e)  önkéntes lemondással;

f)   a tag visszahívásával;

g)  a Vadásztársaság megszűnésével.

 

Az Elnökségi tag tisztségéről a Vadásztársasághoz címzett, a Vadásztársaság másik elnökségi tagjához vagy a Közgyűléshez intézett – írásbeli - nyilatkozattal bármikor – indokolási kötelezettség nélkül – lemondhat. Az Elnökségi tag lemondása esetén az Elnökség a Közgyűléshez fordul a tisztség betöltése érdekében, s rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezi. Ha a Vadásztársaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új Elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá.

A Vadásztársaság Közgyűlése a jelen lévő szavazásra jogosult tagok 2/3-os szótöbbségével meghozott döntésével az Elnökség tagját megbízásának lejárta előtt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

 

7.4.    Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

-      rendszeresen és tevékenyen részvétel a vadásztársaság feladatainak meghatározásában és megvalósításában,

-      az Elnökségi üléseken és az Elnökség határozathozatalában való részvétel;

-      észrevételek, javaslatok tétele a vadásztársaság működésével, döntéseivel kapcsolatban;

-      javaslattétel rendkívüli elnökségi ülés összehívására;

-      a vadásztársasági határozatok és ajánlások megtartása; végrehajtásának ellenőrzése;

-      a Vadásztársaság Házi Szabályzatának karbantartása, mindenkori aktualizálása

-      folyamatos kapcsolattartás a vadásztársaság tagjaival és szerveivel;

-      a Vadásztársaság szervei munkájának segítése;

-      köteles a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen a vadásztársasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a vadásztársaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni;

-      feladatait köteles személyesen ellátni, tevékenysége során kizárólag a Vadásztársaság érdekeit szem előtt tartva jár el.

 

7.5.    Az Elnökség hatáskörébe és feladatkörébe tartozik:

 

·     a Vadásztársaság napi ügyeinek vitele, a vadásztársasági tevékenység két Közgyűlés közötti irányítása, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

·     a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;

·     az éves költségvetés kidolgozása és annak a Közgyűlés elé terjesztése; az éves program, a munka- és ütemterv jóváhagyása;

·     a vadásztársasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; a Vadásztársaság eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése;

·     a Vadásztársaság jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;

·     a Közgyűlés összehívása, a tagság és a Vadásztársaság szerveinek értesítése, a Közgyűlés előkészítése; döntéseinek végrehajtása;

·     az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

·     részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a Vadásztársasággal kapcsolatos kérdésekre;

·     a tagság nyilvántartása;

·     a Vadásztársaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

·     a Vadásztársaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

 

Az Elnökség működéséért és döntéseiért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt köteles évente beszámolni.

 

7.6.    Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést, amelyet az Elnök hív össze. A Közgyűlés ülései összehívásának rendjére vonatkozó szabályok egyebekben megfelelően alkalmazandóak az Elnökség üléseinek összehívására is.

7.7.    A több tagból álló Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság azonban a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az Elnökség maga állapítja meg ügyrendjét és éves munkarendjét.

7.8.    Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok közül legalább 3 tag jelen van. Minden elnökségi tagnak egy szavazata van.

7.9.    Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, főszabály szerint egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel 8 napon belül igazolható módon közölni kell. Az Elnökség határozatait - amelyek nyilvánosságra hozatala nem sért személyiségi jogokat – az érintett hozzájárulásával a Vadásztársaság honlapján teszi közzé.  

7.10.  Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a vadásztársaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Vadásztársaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

7.11.  Az elnökségi tagok a tevékenységük során a Vadásztársaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Vadásztársasággal szemben.

                                                                                               VIII.

Az elnök

8.1.    Az Elnök általános, önálló jogkörrel képviseli a Vadásztársaságot.

8.2.    Az Elnök felelős a vadásztársaság törvényes és alapszabály szerinti működéséért.

8.3.   Az Elnök feladata: koordinálja az elnökség tagjainak munkáját és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a közgyűlés és az intéző bizottság határozataival összhangban legyenek

8.4.   Az Elnök gyakorolja a vadásztársaság munkavállalói felett a munkáltatói jogot.

8.5. Elnököl a közgyűlésen és az elnökség ülésein.

8.6. Az Elnök, mint küldött rendszeresen tájékoztatja az elnökséget és a közgyűlést a Megyei Vadászszövetség és az OMVV állásfoglalásairól, határozatairól.

8.7. Az Elnök szervezi az együttműködést a földtulajdonosok közgyűlésével és képviselőjével, valamint más szervekkel.

IX.

A titkár

9.1. Az elnök akadályoztatása esetén a vadásztársaság képviseletét önálló, általános jogkörrel a titkár látja el.

9.2. A titkár feladata a közgyűlések és vezetőségi ülések írásos anyaginak előkészítése, jegyzőkönyvvezetés, emlékeztető összeállítása a Vadásztársaság szerződéseinek és egyéb okmányainak előkészítése, és nyilvántartása, a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök által rábízott konkrét feladat végrehajtása, gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot.

9.3. A titkár feladata a Vadásztársaság ügyvitelének, levelezésének vezetése, nyilvántartásainak kezelése, adatnyilvántartás és adatszolgáltatás, a tagnyilvántartás vezetése, a tagfelvételi kérelmek nyilvántartása.

 

X.

A gazdasági felelős

10.1. A gazdasági felelős bankszámla feletti rendelkezési joga az elnökkel együttes, az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetén a bankszámla feletti rendelkezést a titkárral együttesen gyakorolja.

10.2.     A gazdasági felelős vezeti a vadásztársaság gazdasági és pénzügyeit, kezeli a pénztárat, általában pedig a vadásztársaság számvitelért felelős vezetője.

10.3. A gazdasági felelős az elnök utalványozására kifizetéseket teljesít, szabálytalanság esetén azokat megtagadja; ellenőrzi és irányítja az egyesület által alkalmazott könyvelőt; gondoskodik a tagdíj és a tagság egyéb pénzbeli befizetési kötelezettségeinek beszedéséről, erről nyilvántartást vezet.

10.4.     Alkalmazott könyvelő útján nyilvántartja az egyesület gazdálkodásával és pénzforgalmával kapcsolatos bizonylatokat és okmányokat, folyamatosan nyilvántartja a vadásztársaság kiadásait és bevételeit, a vadásztársaság eszközeiről leltárt vezet és a vezetőség képviseletében beszámol a közgyűlésnek az egyesület pénzügyi, gazdasági és vagyoni helyzetéről.

 

XI.

A vadászmester

11.1. A vadászmester felelős a Vadásztársaság vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének szakszerűségéért és szabályszerűségéért.

11.2. A vadászmester gondoskodik a vadgazdálkodási munka megszervezéséről; a vadászatok szabályszerű levezetéséről.

11.3. A vadászmester biztosítja a vadászati és vadgazdálkodási létesítmények (etetők, sózók, magaslesek, dagonyák, cserkész-utak, vadászházak stb.) szükség szerinti építését és karbantartását.

11.4. A vadászmester gondoskodik a vad által okozott erdőgazdasági és mezőgazdasági károk megelőzésének illetve csökkentésének megszervezéséről; rendszeresen ellenőrzi a „Vadászati Naplót”; elkészíti az éves összesítőket, illetve a hatóság által elrendelt jelentéseket, adatszolgáltatásokat;

11.5. Intézkedik a vadállomány védelme és őrzése érdekében, felelős a lőtt, sebzett, elhullott vad nyilvántartásának vezetéséért

11.6. Szervezi és bonyolítja a vadföld gazdálkodás, a vadtakarmányozás teendőit.

11.7. Irányítja és ellenőrzi a hivatásos vadászok munkáját és a lő jegyzék vezetését, továbbá betekinthet a „Szolgálati naplóba”, ellenőrzi a Beírókönyvet.

11.8. A vadászmester javaslatot terjeszt elő a vadásztársaság vadgazdálkodási és vadászati munkatervére, vezeti az egyesület teríték-nyilvántartását,

11.9. Előkészíti, szervezi és irányítja a bérvadásztatásokat, gondoskodik a trófeák bemutatásáról.

11.10. A vadászmester elősegíti a vadgazdálkodási, vadászati rend megismerését.

 

XII.

A természetvédelmi felelős

12.1. A természetvédelmi felelős a Vadásztársaság működési területén a társaság jó közvéleményi megítélésének érdekében kapcsolatot tart az érintett gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzatokkal, oktatási és kulturális intézményekkel, más civil szervezetekkel.

12.2.     A természetvédelmi felelős szervezi és lebonyolítja a vadásztársasági rendezvényeket, a közösségi munkákat, összeállítja az éves közösségi munkatervet; szervezi a hivatásos és sportvadászok szakmai továbbképzését; gondoskodik a tagság munka-és balesetvédelmi oktatásáról; gondoskodik arról, hogy a kezdő, illetve új vadászok megszerezzék a megfelelő területismeretet és a vadászati gyakorlati ismereteket

12.3.     A természetvédelmi felelős figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, feladata a pályázatok előkészítése, határidők számontartása, a pályázati dokumentáció összeállítása és benyújtása.

12.4.  Az éves munkaterv és az elnökség döntése szerint a természetvédelmi felelős irányítja a közösségi munkák összehívását, szükség szerint a munkacsoportok kialakítását, a munkák koordinálását.

 

XIII.

Ellenőrző bizottság:

 

13.1. A Vadásztársaság azzal a feladattal, hogy a Vadásztársaság ügyvezetését a Vadásztársaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze Ellenőrző bizottságot hozott létre.

13.2. Az Ellenőrző bizottság 3 tagból áll egy elnökből és két tagból. Az Ellenőrző bizottság tagjait a közgyűlés választja a jelenlévők 2/3-os többségével hozott, titkos szavazással 5 évre. Az ellenőrző bizottsági mandátum a megválasztást követően annak elfogadásával jön létre.

13.3. Az Ellenőrző bizottság tagjai az Ellenőrző bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az Ellenőrző bizottság tagjai az elnökségtől és annak tagjaitól függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

Az ellenőrző bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Vadásztársasággal szemben.

13.4. Az ellenőrző bizottsági ülést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, mely akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Ellenőrző bizottság határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Ellenőrző bizottság ülései nem nyilvánosak.

13.5. Az ellenőrző bizottsági ülést bármely ellenőrző bizottsági tag igazolható módon az ülés megtartása előtt 8 nappal összehívhatja.

13.6. Az ellenőrző bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell a határozatképesség megállapítását, az elfogadott napirendet, a jegyzőkönyvvezető és jelenlévő ellenőrző bizottsági tagok személyét, az ellenőrző bizottsági ülésen elhangzottakat tartalmuk szerint, valamint a határozatokat szó szerint. A megismételt ellenőrző bizottsági ülés csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A jegyzőkönyvet a jelen lévő ellenőrző bizottsági tagok és a jegyzőkönyv-vezető írja alá.

13.7. Az Ellenőrző bizottság feladata, hogy a Vadásztársaság szerveit, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a Vadásztársasági határozatainak végrehajtásának, betartását ellenőrizze. Az Ellenőrző bizottság ellenőrzi a Vadásztársaság működését és gazdálkodását. Az Ellenőrző bizottság köteles a Vadásztársaság Közgyűlése elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni.

13.8. Az Ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

- a Vadásztársaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Vadásztársaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé;

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

- a Közgyűlést vagy az Elnökséget az Ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés és az Elnökség összehívására az Ellenőrző bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

Az Ellenőrző bizottság feladatának ellátása során jogosult a Vadásztársaság gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Vadásztársaság tisztségviselőitől tájékoztatást kérni, vizsgálatot tartani és működéséről évente a Közgyűlésnek beszámolni. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Vadásztársaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, Vadásztársaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

13.9. Az Ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy, vezető tisztségviselője.

Nem lehet továbbá az Ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki az elnökség tagja; a Vadásztársasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; a Vadásztársaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Vadásztársaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve az előbbiekben felsoroltak személyek közeli hozzátartozója.

13.10. Az Ellenőrző bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg. Az Ellenőrző bizottság tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

13.11. Az Ellenőrző bizottság tagja jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni.

13.11. Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a Vadásztársaság Elnökségéhez intézi. Az ellenőrző bizottsági tagok visszahívására a közgyűlés jogosult.

 

XIV.

Fegyelmi bizottság

 

4.1. A Vadásztársaság azzal a feladattal, hogy a fegyelmi eljárások szabályszerű lefolytatása biztosítva legyen fegyelmi bizottságot hozott létre.[

14.2. A fegyelmi bizottság 3 tagból áll egy elnökből és két tagból. A fegyelmi bizottság tagjait a közgyűlés választja a jelenlévők kétharmados többségével hozott, titkos szavazással 5 évre. A fegyelmi bizottsági mandátum a megválasztást követően annak elfogadásával jön létre.

14.3. A fegyelmi bizottság tagjai a bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni, az elnökségtől és annak tagjaitól függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

14.4. A fegyelmi bizottság tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a közgyűlésnek. A bizottság üléseit a fegyelmi bizottság elnöke hívja össze a meghívó igazolható módon való közlésével az ülést megelőzően legalább 8 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat.

A bizottság évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés határozatképes, ha azon legalább 2 tag jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A bizottság üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a bizottság két tagja ír alá. A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet írásban, igazolható módon köteles értesíteni. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet a közgyűlés felé a bizottság elnökének ismertetnie kell.

Ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően megküldött igazolható írásbeli meghívóval, ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni.

14.5.  A fegyelmi bizottság elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal vehet részt.

14.6. A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el. Kötelező a visszahívás, ha velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy tisztségviseléstől eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki. A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik.

 

XV. A vadásztársaság alkalmazottai

15.1. A vadásztársaság alkalmazottai feladataikat az elnökség határozatai szerint végzik.

15.2.Az alkalmazottak jogait, kötelességeit, alkalmazásának és eljárásának részletes szabályait a Munka Törvénykönyve egyéb jogszabályok, munkaszerződés és munkaköri leírás határozza meg.

15.3. A Vadásztársaság a hivatásos vadászokon kívül más személyeket is alkalmazhat.

15.4. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja.

 

XVI. A Vadásztársaság működése és gazdálkodása,

a beszámolás szabályai

16.1.  A Vadásztársaság elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható azonban a Vadásztársaság a vadásztársaság céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A Vadásztársaság a jelen Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

16.2.  A Vadásztársaság naptári évre szóló költségvetéssel gazdálkodik, amelyet az Elnökség minden év május 15-ig terjeszt a Közgyűlés elé. A megelőző év tevékenységéről az Alapszabályban meghatározott tisztségviselők a legkésőbben a tárgyévet követő május 30. napjáig összehívott Közgyűlésen kötelesek beszámolni. A Vadásztársaság a beszámolókat a hatályos jogszabályokban és jelen Alapszabályban írtak szerint nyilvánosságra hozza.

16.3.  A Vadásztársaság bevételei:

-      a rendes tagdíj, belépési díj;

-      vadgazdálkodásból származó bevétel;

-      hitelek, kölcsönök, támogatások, pályázatok

-      A Civil tv. 19 (1) §-ban és egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.

16.4.  A Vadásztársaság kiadásai (költségei) csak céljai megvalósításával függhetnek össze. A kiadások különösen:

-      Az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek (ráfordítások, kiadások);

-      gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek (ráfordítások, kiadások);

-      a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

-      Egyéb költségek.

16.5.  A civil szervezet vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

16.6.  A Vadásztársaság a vagyonával önállóan gazdálkodik, vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel a tagjai között, a tagok részére nyereséget nem juttathat.

16.7.A Vadásztársaság a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Vadásztársaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.  

 

XVII.

A Vadásztársaság megszűnése

17.1.  A Vadásztársaság megszűnhet jogutódlással és jogutód nélkül is. A Vadásztársaság más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Vadásztársasággal egyesülhet, és csak vadásztársaságokra válhat szét. A jogutódlással történő megszűnésről a vadásztársaság (ok) Közgyűlése dönt legalább a szavazásra jogosult tagok 3/4-es többségével. A vadásztársaságok jogutódlással történő megszűnésére egyébiránt a jogi személyek általános szabályait kell alkalmazni.

17.2.  Megszűnik a Vadásztársaság jogutód nélkül, ha

·     határozott időre jött létre és a határozott időtartam eltelik;

·     megszűnése meghatározott feltételhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

·     a tagok kimondják megszűnését;

·     ha az arra jogosult szerv ( a nyilvántartást vezető törvényszék) megszünteti, feltéve mindegyik esetben,hogy a Vadásztársaság vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a Vadásztársaságot törli a nyilvántartásból.

            A fentieken kívül jogutód nélkül megszűnik a Vadásztársaság akkor is, ha

·     a Vadásztársaság megvalósította célját vagy a Vadásztársaság céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;

·     a Vadásztársaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

17.3.  A Vadásztársaság a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

XVIII.

Záró rendelkezések

18.1.  Az Alapszabályt a Vadásztársaság céljának figyelembevételével kell értelmezni.

18.2.  A Vadásztársaság szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat hatályon kívül helyezése iránt bármely tag a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik;

18.3. A Vadásztársaságot a Kecskeméi Törvényszék tartja nyilván a 03-02-0000081 nyilvántartási szám alatt.

18.4.  A Vadásztársaság felett az adóellenőrzést az adóhatóság, a működés feletti törvényességi ellenőrzést az ügyészség végzi.

18.5.A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg egyéb, az egyesületek, vadásztársaságok működését, gazdálkodását szabályozó hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadóak.

18.6.  A Vadásztársaság - jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - Alapszabályát a tagok a 2018. április 08. napján megtartott Közgyűlése jóváhagyta. A jelen Alapszabály hatálybalépésével egyidejűleg a korábbi Alapszabály a jövőre nézve érvényét és hatályát veszti.

Lajosmizse, 2017. augusztus 30.

 

 

                         ……………………………………                                                             ……………………………………

                        Nagy Sándor sk.                                                          Vakulya Ottó sk.

                             Jegyzőkönyvvezető                                                                                   elnök

 

 

                         ……………………………………                                                             ……………………………………

                         Feró László sk.                                                          Fekete Zoltán sk.

                                   hitelesítő tag                                                                                  hitelesítő tag